NE HASZNÁLJON FEL AZONNAL FRISS HÚST!

Amit nem igazán lehet még hallani Magyarországon, NE HASZNÁLJON FEL AZONNAL FRISS HÚST!

A Krími-kongói vérzéses láz (CCHF) megelőzése a friss húsnál: javasoljuk, hogy az elkészítés előtt hűtve tárolja legalább 24 óráig a vírusok elpusztítása miatt.

Hangsúlyozzuk, hogy a friss termelői hús Krími-kongói vírus (CCHF) hordozó is lehet. A környező országokban a kérődző állatok (őz, szarvas, szarvasmarha, juh és kecske) között a fertőzött kullancsok miatt terjed a betegség.

A vírus embert és állatot egyaránt fertőz.

A hentesek, az állatok feldolgozásával foglalkozók és a családtagjaik kiemelt fertőzésveszélynek lehetnek kitéve. Védőszemüveg, védőkesztyű és megfelelő védőruházat nélkül ne dolgozzon friss hússal és más élőállat maradványával.  A megfertőződéshez elég egy kézre fröccsent vér, vagy egy sérülés a kézen.

A Krími-kongói vérzéses láz (CCHF) cseppfertőzéssel terjed tovább!

Krími-kongói vérzéses láz (CCHF) akár halálhoz is vezethet!

A CCHF következő tünetekkel jár: Hirtelen fellépő láz, izomfájdalom, vérzéses tünetek.

Terjedése:

1. Kullancscsípéssel, cseppfertőzéssel vagy testsérüléssel, jellemzően kézsérüléssel 
2. Beteg állat friss vérével vagy más állati szövettel történő közvetlen érintkezéssel
3. Vérrel, váladékkal vagy ürülékkel való közvetlen érintkezéssel
4. Helyben vagy a természetben fertőzött élő állatokkal vagy a kullancsokkal való közvetlen érintkezéssel

Kongó-Krími vérzéses láz emberre való terjedése:

Kullancscsípéssel

Kullancs megsemmisítésekor (például: zúzásával)

Közvetlen kapcsolat a hússal, vérrel, váladékokkal és a fertőzött szövetekkel

Belélegzéssel, cseppfertőzéssel és emberi vérrel

Fertőzött állatok érintésével

Magas kockázatú csoportok:

A társadalom minden tagja fogékony a betegség kialakulására

A magas kockázatú csoportok a következők:

Farmerek, állattartók

Állatorvosok, állat-egészségügyi személyzet

Vágóhidak, hentesek és a vágóhídi munkások

Orvosok, ápolók, kisegítő ápolók és kórházi személyzet

Éttermi dolgozók

Hogyan lehet megelőzni az emberre való betegség terjedését:

A magyar találmány a kullancsgomba –”Tick-Nix” kiszórásával minden területre

Személyes védekezés a kullancscsípés ellen

Tartsuk távol magunkat az állatállomány helyétől

Kerüljük el a kullancsok kézzel való eltávolítását, megsemmisítését (később pedig zúzását)

Kerülje az állatok testváladékát és vérét

Ne tartózkodjunk állattartó telephelyek közelében

A felhasználás előtt a friss húst folyamatosan 24 óráig tároljuk hűtőben

A májat, szívet és vesét legalább étkezés előtt 48 óráig tároljuk hűtőben  

Közvetlen érintkezés elkerülése a váladéktól és a vértől (kesztyű, köpeny, maszk és szemüveg)

A cikkhez kapcsolódó képek