Lehetsz gazdag vagy szegény,járhatsz a parkban,erdőben és a saját kertedben,a kullancs nem válogat! Kong a vészharang! Támogassa StartUp vállalkozásunkat a kullancsgomba gyártásának elindításában vagy támogassa a MOTKA Egyesületet a további kutatásokban.

Betegségek, fertőzések és vírusok


 

 

Tájékoztatás:

A Kullancsgomba – ”Tick-Nix” nem a betegségre, hanem a kullancsokra van hatással, viszont a betegséget hordozó kullancs rejtőzködő életmódban él, akár az Ön életterétől pár méterre vagy közelebb!  

A védekezés hiányában, itt megtudhatja milyen veszély fenyegeti Önt és Családját, valamint közvetlen környezetét!

 

 

A kullancsok csípése által az emberi szervezetben okozott betegségek:

 

Az emberre különösen veszélyesek a következő betegségek:

Krimi-kongói vérzéses láz (CCHF)

Kullancsencephalitis (Fertőző Agyvelő- és Agyhártyagyulladás)

Bourbon vírus

Tularemia (Nyúlpestis)

Lyme borreliosis (Lyme-kór)

Powassan vírus​

Tibola

Barbesiosis

Ehrlichiosis (Vérzéses kullancsláz)

Q-láz (kérdőjeles láz)

Mediterrán foltos láz

Agyidegek megfertőzésével számtalan betegség

és

Kutyák és macskák betegségei

 

Figyelem!


Krími-kongói vérzéses láz

Krími-kongói vérzéses láz - CCHF

 

Budapesten és több megyében is feltűnt már a

Krími-kongói vérzéses lázzal járó igen veszélyen vírus!!!

 

Az Ebolához hasonló tünetekkel járó vérzéses láz!

 

A járvány az elindulása után futótűzként terjed tovább!

A CCHF nemcsak fontos közegészségügyi veszélyt jelent, hanem jelentős hatást gyakorol az egészségügyi személyzetre, különösen az erőforrásokban szegény országokban (Megjegyezés: Magyarország igen nehéz helyzetben lenne, ha a CCHF vírus elindul).

Az EBOLA tünetekkel járó vérzésre nincs gyógymód!

A CCHF vírusnál a betegek súlyos vese- vagy májelégtelenségben halnak meg.

A betegség tünetei néhány napos lappangás után, hirtelen jelennek meg: lázzal, hidegrázással, izomfájdalommal indul a baj, mintha egyszerű influenzáról lenne szó. Ehhez társulnak azután az errefelé nem különösebben ritka gyomor- és bélpanaszok. Azután döbbenetes fordulatot vesz a betegség: a bőrön pontszerű vérzések jelennek meg, majd a fogínyből, az orrból, a gyomorból és a bélből is vér kezd szivárogni. 

(forrás: hazipatika.com)

 

A Krími-kongói vérzéses láz (CCHF) egy kullancsok által közvetített fertőzés, melyet egy vírus (CCHFV) okoz. Házi és vadon élő állatok a reservoir-jai ezzel az állatgondozókat, vágóhídon dolgozókat és mezőgazdasági dolgozókat veszélyeztetve a leginkább az endémiás területeken. A másodlagos átvitel történhet fertőzött vérrel és más testváladékkal való kapcsolatba kerüléssel. Míg ismert, hogy a CCHFV átvitel Afrikában, Ázsiában és Európában korlátozott, az egész világra vonatkozó kockázati tényezők ezen kereteken belül még nem lettek megfelelően megfigyelve.

Következtetéseink: Ezek az új veszélyek egy újabb kiindulási pontot jelentenek ahhoz, hogy megértsük ezt a zoonózis betegséget a CCHF-t, annak kiterjedését, és az emberi elterjedés veszélyeit.

(forrás: Royal Society of Tropical Medicine and Hygiene)

 

A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a krími-kongói vérzéses láz. A krími-kongói vérzéses láz vírusa már Magyarországon van, de már a környező országokban is jelen van, ahol eddig fertőzés még nem fordult elő.

A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a pestisbaktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor nem tipikus tünetekkel jelentkeznek. 

(forrás: ANTSZ)

 

Legfontosabb tények:

  • A krími-kongói vérzéses láz (CCHF), súlyos vírusos vérzéses láz.
  • CCHF járvány halálozási aránya akár 40%.
  • A kullancsok által terjesztett vírus elsősorban az emberekre és haszonállatokra veszélyes. Emberről emberre terjedő fertőzés, a vér, a váladék, szervei vagy más testnedvekkel fertőz.
  • Nincs vakcina sem az emberekre, sem az állatokra.

(forrás: WHO)

 

 

Fertőző Agyvelő- és Agyhártyagyulladás

Az agyvelő-, és Agyhártyagyulladás kezdeti tünetei a magas láz, az étvágytalanság, a levertség, és a fejfájás. Ezek a tünetek a csípés után egy-két héten belül jelentkeznek és hamarosan általában kezelés nélkül is elmúlnak. Az esetek egy részében azonban (kb. minden 10-ből 1-2 beteg) a csípés után 2-4 hét múlva újra magas láz, fejfájás, szédülés, hányás, aluszékonyság következik. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be. A betegség nagyon ritkán halálos is lehet, az esetek kb. 95 %-ában nyom nélkül gyógyul.

 


Bourbon vírus

A Bourbon vírus az Orthomyxoviridae családba tartozó Thogotovirus nemzetségbe tartozó RNS-vírus , amely hasonlít a Dhori vírushoz és a Batken vírushoz

Jelek és tünetek:

A beteg magas lázzal, fejfájással, étvágytalansággal, izomfájdalmakkal, ízületi fájdalommal, fáradtsággal, rossz közérzetben, hányinger, hányás, hasmenés és maculopapuláris kiütés szenved a has, a mell és a háton. Később a betegség folyamán légzési nehézséget tapasztal, amely akut légzőszervi distressz szindrómává fejlődik. A legkorábbi tünetek után 11 nappal a többszörös szervi elégtelenség miatt halhat meg . A megfigyelt laboratóriumi eltérések közé tartozik a páciens fehérvérsejtjének és vérlemezkék számának csökkenése, amelyet a csontvelő-szuppresszió és a májenzimszintek emelkedése okoz. Ezek a tünetek és változások a vérsejteknél hasonlóak a kullancsok által terjesztett megbetegedéseknél észleltekhez, beleértve az ehrlichiosist és a Heartland vírus által okozott betegségeknél. 

(forrás: wikipedia.org)

 

Nincs ellene oltás, nincs rá gyógyszer és idén nyáron újabb áldozatot szedett.

 

A kullancsok által terjesztett Bourbon-vírust még csak néhány éve azonosították, pontosan 2014-ben, miután az Amerikai Egyesült Államokban, a Kansasi Bourbon megyében egy korábban egészséges, 50 éves férfi belehalt a fertőzésbe. A vírus e megyéről kapta a nevét is.

A vírus okozta megbetegedésre jelenleg nincs kezelés, ahogy rutin diagnosztika sem, és nincs ellene oltóanyag. A kutatók - elsősorban az amerikai járványügyi hivatalnál - azonban folyamatosan vizsgálják, még intenzívebben, miután idén júniusban egy Missouriban élő, 58 éves nő is meghalt a vírusfertőzés következtében, miután jelentős időn át hibásan diagnosztizálták.

A betegségről annyit lehet tudni biztosan, hogy a kullancsokhoz köthető, így a legjobb védekezés a megelőzés és a rovarok távol tartása, valamint a csípés mielőbbi észrevétele és a kullancs 24 órán belüli eltávolítása. A kutatók szerint a betegség nem feltétlenül új keletű, lehet, hogy korábban is jelen volt, csak modern diagnosztikai eszközök hiányában eddig nem sikerült azonosítani.

(forrás: weborvospro.hu)

 

 

Nyúlpestis

(Tularemia)

A tularémia (nyúlpestis) egy súlyos fertőző betegség, melyet kullancsok csípésén keresztül az emberek is elkaphatnak. Kezelés nélkül halálos szövődményei is lehetnek, például a csontok, a szívburok, vagy a tüdő gyulladása.

A tularémia (nyúlpestis) okozója a Francisella tularensis nevű baktérium, melynek számos altípusa létezik, és az egyik leginkább fertőző mikrobának tartják, már az emberi szervezetbe jutott 10-50 kórokozó betegséghez vezethet. Világszerte közel 100 különböző állatfajban él meg ez a baktérium, többek között különböző emlősökben (például nyulakban, borzokban, szarvasokban stb.), madarakban, kétéltűekben és rovarokban is.

A nyár a tularémia fertőzés főszezonje. Tularémiával állataink is megfertőzhetnek bennünket.

A tularémia elsősorban a fertőzött állat szöveteivel való kapcsolat útján terjed, de kullancsok és szúnyogok is terjeszthetik, sőt fertőzött föld belélegzésével is bekerülhet a szervezetünkbe. Emberről emberre nem terjed. A tularémiát okozó baktérium a gazdaszervezet sejtjeibe bekerülve parazitaként viselkedik. Általában a fehérvérsejteket támadja meg, így az immunrendszer működését is befolyásolja. A betegség számos belső szervet megtámadhat, a tüdőket, a májat, a lépet vagy a nyirokrendszert is.

A tularémiát különböző csoportokba osztják, annak megfelelően, hogy milyen tünetekkel jár együtt, illetve hogyan fertőződött meg a beteg. Ennek megfelelően elkülöníthetnek a bőrt, a nyirokcsomókat, a szemet, a felső légutakat, a bélrendszert, illetve a tüdőt érintő tularémiát, illetve úgynevezett tífuszos tularémiát is, mely magas lázzal jár együtt. A fertőzés akár 14 napig is lappanghat, de az első tünetek általában 3-5 napon belül megjelennek az embereken.

A betegség tünetei között találhatjuk a lázat és a hidegrázást, a fejfájást, étvágytalanságot, az általános rosszullétet és gyengeséget, az izomfájdalmakat, a köhögést és torokfájást, valamint a hasfájást és a hányást. A betegek mintegy egyötödénél bőrtünetek, kiütések is megfigyelhetőek. Az általános tünetek mellett a betegség altípusainál egyéb tünetek is megjelenhetnek.

A tularémiát a fertőzött házikedvencünk is terjeszheti!

A leggyakoribb, az úgynevezett ulceroglandurális tularémia esetén a bőrön, elsősorban a csípés helyén (például a kézen vagy a lábon) apró, fekélyes, sárgás színű seb jelenhet meg, emellett pedig a nyirokcsomók is megduzzadhatnak, érzékennyé válhatnak. Más altípusok tünetei között találhatjuk az egyik szemet érintő, fájdalmas, fekélyes sebekkel együtt jelentkező kötőhártya-gyulladást (ebben az esetben a szembe kerülő baktérium okozza a betegséget, például úgy, hogy az érintett szemébe fröccsen a fertőzött állat vére, vagy a fertőzött állattal való kapcsolat után megdörzsöli valaki a szemét), a fokozott könnyezés és a fényérzékenység.

Ha a fertőzött állat húsát nem megfelelően készítik elő, és félig nyersen fogyasztják el, esetleg fertőzött vizet fogyaszt valaki, akkor az a száj nyálkahártyáján, a nyelőcsőben, a garatban vagy a mandulákban okoz gyulladást, de hasmenéssel és belső vérzéssel is járhat a betegség. Nagyon ritkán a baktérium belélegzés útján is a szervezetünkbe kerülhet, ilyenkor tüdőgyulladás lehet a következmény, mely mellkasi fájdalommal és köhögéssel jár együtt.

A tularémiát antibiotikumokkal kezelik. Amennyiben ez nem történik meg, a gyulladások továbbterjedhetnek a szervezetben, és az esetek 5 százalékában halálos szövődményeket okozhatnak. A betegség ellen létezik védőoltás, ezt azonban csak ritkán, nagy kockázatú egyéneknél, például vadászoknál alkalmazzák. A tularémia megelőzésénél nagyon fontos a kullancsok elleni küzdelem, illetve a megfelelő felszerelés (pl. kesztyű és szemüveg) használata, ha vadállatokkal dolgozik valaki.

A tularémiát okozó baktériumot az egyik olyan kórokozónak tekintik, melyet biológiai fegyverként fel lehetne használni. Ennek oka a szakemberek szerint az, hogy a belélegzett levegővel is terjedhet, nagyon könnyen fertőz, és bár jelentős mértékben rontja a beteg általános egészségügyi állapotát, csak ritkán halálos.

(forrás: hazipatika.com)

 

 

Lyme-kór

A Lyme-kórt egy baktérium okozza, a betegség nagyon hosszú ideig is elhúzódhat. Kezdetben, a kullancs csípése után néhány nappal egy piros, körkörös, gyűrű alakú folt jelenik meg a bőrön, ami aztán magától elmúlik. A betegséget nem könnyű megállapítani, de kezelni kell, mert ha krónikussá válik, ízületi gyulladást, (akár részleges mozgásképtelenséget is), arcidegbénulást, idegrendszeri panaszokat, memóriazavart, szívizomgyulladást stb. okozhat és nagyon komoly fájdalommal jár. Antibiotikumokkal kezelik*, de a terápia évekig is tarthat. A krónikus Lyme-betegségről még nem tudnak mindent, sőt pontosan körülírni sem tudják, mert a lehető legkülönbözőbb tünetekkel járhat együtt.

* A kutatásaink alapján kiderült, hogy az antibiotikumokkal kezelt beteg, lassan vagy egyáltalán nem gyógyul meg, mert az antibiotikumos kezeléssel a lyme-kórt beégeti a szervezetbe az orvos a gyógyítás helyett! Forduljon hozzánk bízalommal, keressen minket (MOTKA Egyesület).

 

 

Powassan vírus

Amerikában már megjelent egy új, a kullancsok által terjesztett kór, a Powassan vírus. Ezt leginkább a szarvaskullancs (Ixodes scapularis) terjeszti. Az élősködőnek mindössze 15 perc kell ahhoz, hogy megfertőzze az embert. (A Lyme-kór esetében több idő is eltelhet.) A betegség tünetei már néhány óra elteltével jelentkezhetnek. A vírus, kezelés nélkül rövid időn belül idegrendszeri rendellenességeket, akár halált is okozhat.

(forrás: time.com)

 

 

Tibola

A tibolát (kullancs szállította nyirokcsomó-bántalom) nem ugyanaz a fajta kullancs terjeszti, mint a Lyme-kórt. Ez elsősorban nem a lágy részeket (hónalj, ágyék, térdhajlat stb.) hanem a hajas fejbőrt kedveli, oda fúrja be magát. Pár napos lappangási idő után (kb. 8-10 nap) jelennek meg a tünetek: rossz közérzet, fáradékonyság, hidegrázás, izzadás, valamint fej-, ízület- és izomfájás. A csípés közelében megduzzadnak a nyirokcsomók, a csípés helyén pedig megjelenhet egy hólyag, aminek az elmúlása után az érintett területről kihullhat a haj (és nem is biztos, hogy visszanő). A betegség antibiotikummal kezelhető, szövődménye valószínűleg nincs.

 

 

Barbesiosis

A Barbesiosist a Barbesia nevű parazita okozza. Ugyanazok a kullancsok terjesztik, mint a Lyme-kórt. Magas lázzal, fejfájással, fáradtsággal jár, a vizelet sötétbarnára színeződhet. A betegség lépmegnagyobbodást és vérszegénységet okoz (a vörösvérsejteket károsítja), tünetei között szerepel az erős éjszakai izzadás is. A tünetek többnyire maguktól is megszűnnek. Fontos tudni, hogy a barbesiosist, mivel meglehetősen ritka, nem mindig ismerik fel, noha szakirodalmi adatok szerint minden 10. Lyme-kóros beteg fertőződik ezzel a betegséggel is.

 

 

Ehrlichiosis

Az Ehrlichiosist egy baktérium okozza és ugyanazok a kullancsok terjesztik, mint aLyme-kórt és a barbesiosist (ezért a 3-as fertőzés is előfordul). A lappangási idő 1 nap és 3 hét között van. A betegség tünetei: magas láz, izom- és izületi fájdalmak, izomgörcs vagy merevség, fejfájás, izzadás, hányás és idegrendszeri zavarok. A betegség miatt csökkenhet a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma és emelkedhet a májenzimek szintje. Nagyon ritkán (kb. az esetek 2%-a) halálos is lehet. Ezt a betegséget is antibiotikumokkal kezelik (minél korábban felismerik, annál hatékonyabb a kezelés), de másfélék hatásosak rá, mint a Lyme-kórra. Akárcsak a barbesiosist, ezt sem mindig könnyű diagnosztizálni (mert ritka és nem feltétlenül gyanakszanak rá), de a szakirodalom szerint 100 Lyme-kóros beteg közül 17 ebben a betegségben is szenved. A visszatérő lázat sem könnyű diagnosztizálni, mert sok más betegséggel (akár a Lyme-kórral is) összetéveszthető. Tünetei: hidegrázás, magas láz, fejfájás, hányás, izom- és ízületi fájdalom. Várandós nőknél vetélést okozhat. Antibiotikumokkal kezelhető.

 

 

Q-láz

A Q-láz tünetei hasonlóak az előző betegségekhez, illetve sok más betegséghez is, ezért sokszor nincs pontos diagnózis. A tünetek: magas láz, izomfájdalmak, fejfájás, torokgyulladás és köhögés. Antibiotikumokkal kezelhető.

(forrás: turabot.hu)

 

 

Mediterrán foltos láz

A baktérium által okozott enyhe-középsúlyos megbetegedés. (foltos-láz csoport)

A Mediterrán foltos láz enyhe-középsúlyos betegség. A kórokozó: Baktérium okozta foltos lázat a kullancsok (ixodes) terjesztik. Előfordulás: Dél-Európa, Afrika, Közel-Kelet, India. 5-7 napos lappangás után jellegtelen tünetekkel indul: láz, rossz közérzet, fejfájás, kötőhártya-gyulladás alakul ki. A láz jelentkezésekor a kullancscsípés helyén 2-5 mm-es, fekete közepű fekély alakul ki (fekete varasodás, fekete folt) a helyi és regionális nyirokcsomók duzzanatával. Kb. a láz negyedik napján az alkaron vörös, kanyaró-szerű kiütés jelenik meg, ami aztán a testfelszín nagy részét beborítja, beleértve a tenyeret és a talpat is. (ami jelentős különbség egyéb kiütéses megbetegedésekkel szemben).

Szövődmény - beleértve a tüdőverőér (pulmonalis) érintettséget is - ritka. A ritkán kialakuló tüdőgyulladás szövettani képe hasonlít a Sziklás-hegységi kiütéses lázban kialakuló tüdőgyulladáséhoz.

A kórokozó molekuláris sejtbiológiai (immunfluorescens) módszerrel azonosítható a fogmederhez tartozó erekben.

A csípés után már a kezdeti jellegtelen tünetek kialakulásakor azonnali szakorvosi ellátás szükséges

(forrás: drdiag.hu)

 

 

Perifériás idegrendszer részei az agyvelőből kilépő 12 pár agyideg

 

Agyidegek

I.

Szaglóideg

(n. olfactorius)

 

II.

Látóideg

(n. opticus)

 

III.

Közös szemmozgató ideg

(n. oculomotorius)

 

IV.

Sodorideg

(n. trochlearis)

 

V.

Háromosztatú ideg

(n. trigeminus)

 

VI.

Távolító ideg

(n. abducens)

 

VII.

Arcideg

(n. facialis)

 

VIII.

Egyensúlyozó- és hallóideg

(n. vestibulocochlearis)

 

IX.

Nyelv-garatideg

(n. glossopharyngeus)

 

X.

Bolygóideg

(n. vagus)

 

XI.

Járulékos ideg

(n. accessorius)

 

XII.

Nyelv alatti ideg

(n. hypoglossus)

 

 

 


Sajnos kedvenceik sem lehetnek biztonságban,

SŐT igen nagy veszélyben vannak Ők is! 

 

A kullancscsípés által, az állatok szervezetében jelentkező betegségek: 
 

Kutyák, macskák betegségei

Hazánkban a kutyában és macskában két faj, a Dermacentor reticulatus és az Ixodes ricinus megtelepedése esetén kell valamilyen, a kullancs által terjesztett betegséggel számolnunk. Ezek közül a babesiosis és a Lyme-borreliosis a leggyakoribbak. 
 

Babesiosis

A babesiosis egyre gyakrabban előforduló súlyos vérszegénységgel járó megbetegedés kutyákban/macskában, amely gyors állatorvosi beavatkozás hiányában végzetes. A tünetek 10 nappal - 3 héttel a fertőződést követően jelentkeznek. Leggyakoribb a heveny forma, ami nagyon jellegzetes tünetekkel jár: nagyfokú elesettség, láz (akár 42 ºC), a vérfesték vizelés miatt sötétbarna vizelet. Túl heveny lefolyás esetén fiatal kutyák/macskák vagy legyengült ellenálló képességű kutyák/macskák hirtelen elpusztulhatnak heveny légzési elégtelenségben, ill. a vérkeringés heveny összeomlásában. Krónikus esetben láz, bágyadtság és a májelégtelenség tünetei jelentkeznek. Babesiosis gyanúja esetén nagyon fontos, hogy a kutya/macska minél előbb állatorvosi ellátásban részesüljön! 
 

Lyme-kór

Kutyákban/Macskában a Lyme-kór, ellentétben az emberrel általában nem jár a kullancscsípés körül kialakuló bőrpírral. Sok esetben úgy alakul ki a kutyában/macskában szeropozitivitás, hogy a tulajdonos nem is vesz észre semmit. A tünetek hetekkel vagy akár hónapokkal a fertőződést követően jelentkeznek: étvágytalanság, láz, sántaság, duzzadt, esetleg fájdalmas ízületek. Emberre elsősorban a fertőzött kullancsok csípése jelent veszélyt, de előfordulhat megbetegedés a fertőzött kutya/macska vizelete révén is. Kutyákban/Macskákban a betegség általában gyógyítható, de rendszerint 6-8 hétig tartó kezelést igényel. 

 

Haemobartonellosis

A Haemobartonellosis többnyire csak legyengült ellenálló képességű állatokban fordul elő. Kutyában és macskában a vérszegénység tünetei 2-14 nappal a fertőződést követően jelentkeznek. 
 

Hepatozoonosis

Kutyákban/Macskákban ritkán előforduló megbetegedés, ami rendszerint egyéb fertőző betegségekhez társul. A betegség kimenetele bizonytalan, lázzal, bágyadtsággal, izomfájdalmakkal, gennyes orrfolyással és kötőhártya-gyulladással jár.

(forrás: kerberos.hu)

 


A cikkhez kapcsolódó képek

 

Ebben a témában talál még 1 cikket: Betegségek

 

Kullancs veszély

Krími-kongói vérzéses láz vírus és
fertőző agyhártyagyulladás veszély

Március


Lárva szakasz

Nimfa szakasz

Felnőtt szakasz

Támogassa a kutató szervezetet

MOTKA Egyesület

Magyarországi Természet-, Környezet-, Állat-, és Árvízvédelmi Egyesület

Támogassa StartUp vállalkozásunkat

- RedBerry TickEx Kft.

- pay pal

Partnereink: